Erről beszélgettünk a napokban a barátaimmal, majd kaptam egy nagyon érdekes gondolatmenetet férfi szemszögből. Régóta motoszkál bennem ez a kérdés, és fontosnak tartom, hogy beszéljünk róla, ezért kedves ismerősöm engedélyével megosztom itt a gondolatait, majd az enyémeket is erről a kérdésről :)
"Miért ódzkodnak a férfiak a jógától?
Elsősorban mert olyan nőies dolognak tűnik. Első blikkre. Olyan kecses, puha, hajlékony, lassú mozgás, amely jelzők oly távol állnak a társadalom által megalkotott és belénk nevelt kemény, maszkulin idilltől, hogy már a gondolata is ijesztő. Mit fognak szólni a barátok, ismerősök, szomszédok, no meg az egész város? Másrészt, ott van a szellemisége, amellyel kezdeni kellene valamit, de hát azt se tudjuk honnan induljunk neki. Legyinthetnénk, hogy bonyolult dolog ez nekünk, inkább hagyjuk. Vagy mégsem?
