Ott leszel?

Guillaume Musso Ott leszel? című könyvéből kaptam nemrég egy idézetet:

„Ha többféle út kínálkozik számodra és nem tudod, melyiket válaszd, semmiképp se bízd a döntést a véletlenre, hanem ülj le és várj. Várj, még és még. Ne mozdulj, ne szólj, csak hallgasd a szíved. S mikor beszélni kezd hozzád, állj fel és menj, amerre visz.”

December 21-én különleges égi események zártak le és indítottak el egy új korszakot. A téli napforduló a Fény születését jelzi, amikor újra hosszabbodnak a nappalok, majd néhány nap múlva Karácsony misztériuma a mi lelkünkbe is elhozta a Fényt. Ezen az estén Újhold is volt az Égen, az Újhold is új események hozója, majd tíz nappal később átléptünk az Új Évbe is. A csillagok égi útját vizsgáló és elemző szakemberek mind megegyeznek abban, hogy új korszakra ébredt az emberiség. A Fény, a Felemelkedés, Megerősödés a hitünkben és anyagi dolgainkban és az EGYség felé való törekvés jöhet el az életünkbe, ha tudatosan éljük. Sokat emlegetjük ezt a fogalmat jóga órákon is- éljünk tudatosan, gyakoroljunk tudatosan - de mit is jelent ez a tudatosság valójában?

Nyugati gondolkodás- és életmódunk meglehetősen célorientált. Naponta tűzünk ki magunknak újabb és újabb célokat, amiket aztán nem győzünk elérni, megvalósítani, majd ha ez sikerült, szőjük az újabb terveket. Ennek aztán az az eredménye, hogy folyamatosan a jövőben elérni kívánt célunkra koncentrálunk, arra, hogy hogyan fogjuk elérni és ha elértük, mit fogunk majd akkor tenni és mi lesz majd a következő, újabb cél, amit elérni szeretnénk. A keleti ember ehhez képest arra koncentrál, amiben éppen benne van, arra, amit éppen csinál. Minden érzékszervével és teljes figyelmével, azaz tudatosságával a jelenben él. Mi pedig, a nem létező jövőben élünk, abban, ami nincs is, hisz más nem, csak a jelen pillanat létezik, ami a következő pillanatban már el is illant. A jelen múlékony, soha többet vissza nem térő. Kár lenne nem átélni, teljesen átélni azt, ami történik velünk és elsétálni a saját életünk mellett…

Az út maga a cél…, tartják a keleti filozófiák. A tapasztalataink azok, amik által fejlődünk, amik által ténylegesen éljük az életünket és amik által megtapasztaljuk a legcsodálatosabb, de épp úgy a fejlődésünket szolgáló keserű, fájó vagy szomorú érzéseket is. A jóga gyakorlás lényege sem a pozíció tökéletes kivitelezésében rejlik. Sokkal fontosabb a gyakorlatok végzése közbeni tudatállapot, ahogyan figyelmünket először a testünkre, majd a légzésünkre, majd egyre beljebb, legbensőbb énünkre irányítjuk, és átéljük, megtapasztaljuk  a legteljesebb létezést, a pillanat erejét. Ez a belső erő az, ami aztán tovább vezet minket előre a céljaink felé, anélkül, hogy azokat örökösen terveznünk kellene.

A tervezgetés, a vágyak amennyire csalókán édesek tudnak lenni, annyira fogva is tartják az embert. Mert amikor nagyon vágyunk valamire, amikor szemünk előtt lebeg egy áhított cél, szinte mindig ott lapul ugrásra készen a lelkünket fogva tartó aggodalom és félelem: mi lesz ha nem sikerül? Biztosan érezted már ezt a penge hideg érzést, ami a szivet átölelő melegséget egy pillanat alatt dermedtre fagyasztja. És a szívedet, mint egy vergődő kismadarat, aranykalitkába lakatolja. Mennyivel felemelőbb érzés szabadon röpködő pillekönnyű lélekkel élni, gyermeki belső derűvel belekacagni a világba és átölelni az egész világegyetemet. Tudom, hogy ez naívnak, talán gyerekesnek és teljesen elképzelhetetlennek hangzik, de talán egy próbát megér. És nem is arról beszélek, hogy ne merjünk álmodni, mert álmodni, sőt nagyot álmodni kell, csak ne hagyjuk, hogy az álmok fogva tartó vágyakká alakuljanak. Ha sokat forgolódsz gyerekek között, akkor tudod miről beszélek, akkor érted, hogy milyen ez a pillekönnyű gyermeki léleklét, amibe még nem vegyül aggodalom és nem vegyül félelem. Ők még nagyon jól tudnak a jelnben élni és ők még azt is tudják, hogyan hallgassanak a szívükre. A szív szava az egyetlen igaz szó. Amit akkor tudsz meghallani, ha életedet a MOSTban éled, ha tudatod és minden érzékszerved a jelent öleli körül, olyan puha, szeretetteljes öleléssel, ahogyan egy anya öleli gyermekét.

Átléptünk egy új évbe és léptünket égi áldás kíséri. Engedd el az előző évből  maradt aggodalmaidat és félelmeidet, hogy helyet teremthess a jelen pozitív érzéseinek. Tegnap este a jóga órán felírtuk egy papírra azokat az érzéseinket, amiket nem szerettünk volna az új évbe magunkkal cipelni és elégettük. És ekkor megkondult  a Krisztina téri templom harangja is, mintha nyomatékosítani akarta volna az elengedés erejét. Majd az Újhold támogató energiáival és csodálatosan zengő OM mantrával kinyitottuk szívünket a belső erőt adó MOST felé.

Az Út maga a cél….ha köd száll le az útra, üllj le, várj és várj és arra indulj, amerre a szíved visz. Akkor mindig jó helyen leszel. Akkor OTT leszel.