Csokoládé mousse avokádóból

Nem, nem lettem gasztroblogger:) Régi ígéretem teljesítem most, amikor közzéteszem év eleji Los Angeles-i tanulmányutam egyik kedvenc receptjét. De mielőtt megtenném, muszáj leírnom néhány gondolatot, csak hogy hű legyek önmagamhoz. A napokban úgy alakult, hogy be kellett térnem egy hipermarketbe. Évek óta nem vásárálok már ezekben a monstrumokban, jobban kedvelem a barátságos, személyes kiszolgálást a kisboltokban vagy a piacon (ezen belül is a kedvencemen, Káptalantótin, de ez majd megér egy külön bejegyzést). Szóval jobban szeretem a vásárlásaimat ezeken a helyeken intézni, ahol az áruk eredete könnyebben beazonosítható és a forrás is megbízhatóbb. De mert várnom kellett az autómra, amíg megszerelik, és a környéken máshol nem tudtam elintézni a vásárlást, így hát úgy döntöttem, legyen ez is egy tanulmány túra, csak más szemszögből. A szemüveg, amit ezúttal a szemem elé tettem, önmagam megfigyelésére irányult.

Kíváncsi voltam, mit tanult az elmém az elmúlt évben a táplálkozásról, a szervezet számára tápláló és romboló élelmiszerekről. Hogyan tekint a szemem az egyes élelmiszerekre, például az édességes soron... Voltak nagy kedvenceim éveken keresztül, közülük mindegyik ott mosolygott rám most is a polcon, gyönyörűséges csomagolásban, vásárlásra csábítva. Még azt sem mondom, hogy kifejezetten jól lakottan mentem volna be a boltba, ami ugye már önmagában plusz pár ezer forint, ahogy mondják. Szóval hely a gyomromban éppen lett is volna egy kis nasira. Fogdostam a csokikat, nézegettem a csomagolásukat, a marketinges vénámat jobban érdekelte a papír, mint ami benne volt. Pár perc múlva elégedetten állapítottam meg, hogy ezek az ízlésesen becsomagolt édességek már semmilyen hatással nincsenek rám. Nem futott össze a nyál a számban és nem akartam egyiket sem megenni. Örültem ennek a felismerésnek, mert az elmúlt évben nagyon sokat foglalkoztam a helyes táplálkozással. 

Megtanultam például, hogy a test egyik legnagyobb ellensége a finomított cukor. A kártékony gombák, baktériumok és a rák egyik legjobb táptalaja. Amíg az ember nem válik érintetté, addig hajlamos átsiklani egy csomó olyan tényen, ami évtizedes rossz beidegződések megváltoztatására irányítaná a figyelmét. Ma már számos olyan természetes édesítőt lehet vásárolni, amelyekkel tökéletesen helyettesíthető a cukor. A legjobb mindjárt a méz. Az őstermelőktől származó méz. Sőt, a repceméz, ami olyan mézfajta, ami nem savasít. Aztán az agave vagy a juharlevél szirup, a gyümölcscukor vagy a stevia. Választék van bőven, nem kell hozzá más, csak egy kis tudatosság és odafigyelés arra, hogy mit juttatunk a szervezetünkbe. Ki kell próbálgatni, hogy melyik ízlik és érdemes utána ezzel helyettesíteni a finomított cukrot. Évek óta a gyümölcscukorral sütök-főzök, és tökéletesen működik. A teába nagyon finom a méz, sőt a kávéba is. A csokik terén pedig tudjuk már, hogy az étcsokoládé rákmegelőző, magas antioxidáns tartalmú - és persze magas a mosolyserkentő tartalma is, ha épp arra vágyik a lelkünk, de itt is számtalan alternatíva van már arra, hogy elkerülhessük a cukrozott, mesterséges adalékanyagokkal és színezékekkel dúsított termékeket. Magam is szeretek jókat enni, inni, szeretem élvezettel kóstolgatni az ízeket, és tapasztalatból mondhatom, az egészséges étkezés, egyáltalán nem jelenti az élvezeti tényezők megvonását. Egészségünk viszont csak egy van és nem érdemes megvárni, hogy szerelőhöz kelljen vele járni, mint az autóval, mert míg az autót, ha már nagyon öreg és beteg le lehet cserélni, az egészségünket, a testünket nem.

És akkor jöjjön a csokoládé mousse avokádóból babán öntettel (Jen barátnőm receptje szerint), ahogy ígértem:

Hozzávalók:

A csokoládéhoz:

2 érett avokádó

4 evőkanál jó minőségű nem cukrozott kakaópor

egy csipet tengeri vagy himalájai só

2 teáskanál agave vagy juhar szirup

2 evőkanál méz

1/2 teáskanál nama shoyu (ázsiai boltban vagy bio boltban kapható, hasonlít a szója szószhoz)

1 teáskanál balzsamecet

2 evőkanál kókuszvaj

1 teáskanál vanília por (kb 2 vanília rúd belseje)

A banán öntethez:

1 friss banán

1/2 lefagyasztott banán

1 evőkanál narancslé (nem cukrozott, a legjobb a házilag facsart narancs leve)

2 datolya

1 teáskanál vanília por (kb 2 vanília rúd belseje)

egy csipet tengeri vagy himalájai só

9 áztatott brazíliai dió

Külön a csoki és külön a banán szósz hozzávalóit betesszük a turmixgépbe és krémesre turmixoljuk, tálkába szedjük, a csokoládé krémre kenjük a banán szószt (a tetejére tetszőlegesen lehet kókuszreszeléket szórni vagy gyümölcsöt tenni) és hűtőbe tesszük. Hidegen igazán finom, az íze valami csodás, és nagyon egészséges! Jó étvégyat!