Egy lépés...

Sok olyan helyzet van az ember életében, amikor fontos döntést kell hoznia. Dönteni nem mindig könnyű. Legjobban talán az aggaszt minket ilyenkor, hogy vajon a jó döntést hozzuk-e meg. Szerintem nincs rossz döntés, mert mindig az a jó, ahogyan döntünk, különösen akkor, ha ilyenkor a szívünkre hallgatunk. Életem legjobb döntését hoztam akkor, amikor munkát váltottam, pontosabban, akkor, amikor hallgattam a belső hangomra, ami egészen a hivatásomig vezetett. A mai napig nem bántam még, hogy így tettem és most sem döntenék másképp. A történetet sosem mondtam még el így, ennyire részletesen és összeszedetten, mint ahogyan most tettem. Remélem, hogy a saját kis életem példa és segítség lehet azok számára, akik hasonló lépés előtt állnak. A legfontosabb, hinni magunkban. Hinni abban, hogy képesek vagyunk valóra váltani azt, amit megálmodtunk. Hinni abban, hogy a boldogság bennünk lakozik, csak olykor rejtve marad a kényszerű élethelyzetek szomorkás beletörődöttsége mögött. Ahogy a gyémánt sem fénylik, ha sárba süllyed, de ha kiemeljük onnan és engedjük átsütni rajta a napfényt, szikrázóan csillogva világít.

A döntés nekem sem volt annak idején könnyű, hosszú út vezetett idáig, és sokaknak tartozom köszönettel azért, hogy ma az Utamat járhatom. Nem lehetek elég hálás a szüleimnek, akik támogattak és mellettem álltak, a testvéremnek, aki büszkén viszi mindig a jóhíremet, a barátaimnak és a családomnak, akik hittek bennem, a tanítóimnak és az előttem járóknak, akiktől a tudást kaptam és a tanítványaimnak, akiktől nap, mint nap én is rengeteget tanulok.

Minden kezdet nehéz, a folytatás sem feltétlenül könnyű...de mindenképpen boldogabb. Nekem a jógával az élet szebb és teljesebb lett. Let's PLAY yoga! Játsszunk, örüljünk, szeressünk, éljünk, mert az élet a legizgalmasabb és legszebb társasjáték.

És akkor a videó itt :)

http://www.youtube.com/watch?v=l6ZLQsQF0p0

Ha fent vagy a facebook-on, akkor ezen a linken is meg tudod nézni:

https://www.facebook.com/dove?sk=app_140385132704341

Ha van hasonló történeted, oszd meg velem, velünk, hogy inspirálhassuk egymást.

Jógával a medence és a csípő egészségéért

Galambpóz (Fotó: Schmidt Janó)

Szeretném még egy kicsit folytatni az ismeretterjesztő bejegyzéseim sorát. Ezúttal a testünknek egy másik fontos területéről, a csípőről, illetve a medencéről szeretnék néány hasznos tudnivalót megosztani Veletek.

A csípő a jóga gyakorlása során minden bizonnyal a leggyakrabban emlegetett és megmozgatott testrészünk. Nem véletlen, hiszen nemcsak fizikai szinten, de lelki síkon is komoly jelentőséggel bír. Ha a csípő aszimmetrikus vagy nem eléggé mobilis, komoly deformitások keletkezhetnek a gerincben vagy a lábakban, amik a szerveinkre is negatív hatással lehetnek, felborítva ezzel a test egyensúlyát. A medence környékén helyezkedik el a szexualitásért felelős energiaközpontunk is, ha párkapcsolatunkban vagy a nemiségünk megélésében elfojtások, problémák vannak, akkor az komolyan gátolhatja a kismedence szerveinek egészséges működését. Amikor hétköznapi értelemben a csípőről beszélünk, igazából a medencét értjük alatta, hisz a csípőcsontok, a csípőízület és a csípőhorpasz izom a medence részeit képezik. Ahhoz, hogy pontosan tudjuk, mit is értünk csípőlazítás, csípőnyitás alatt, és miért kell ennek fontosságot tulajdonítanunk, értenünk kell egy kicsit a medence anatómiáját.

Az idegrendszer pihentetése - stresszoldás jógával

Amikor zsigerből elutasítunk valamit vagy zsigerből érezzük, hogy igazunk van, azt mindig valahonnan  nagyon mélyről és nagyon biztosan érezzük. Szinte az egész testünket átitatja ez az érzés, úgy érezzük, minden porcikánkkal, minden sejtünkkel egyetértünk abban, amit zsigerből mondunk vagy cselekszünk. A zsiger szó a belső szerveket jelenti, vagyis a zsigeri érzés valóban nagyon mélyen gyökerezik. Ennek a gyakran használt szófordulatnak az eredete valószínűleg a testünket behálózó idegek, vagyis az idegrendszer működésének hatásaiban és információszállításában keresendő. Az idegrendszer egy igen bonyolult hálózatot alkot a szervezetünkben. Minden szövethez, minden szervhez elér és szállít információkat. Az idegsejtek kapcsolatban állnak egymással, az irányított szövetekkel, az érzékszervek receptoraival és az agyban vagy a gerincvelőben elhelyezkedő irányító központokkal.

Az öt szeretetnyelv

A napokban az Alföldön jártam, nagymamámat látogattam meg.  Ebéd után kiültünk a kertbe az öreg diófa alá. Az alföldi nehéz melegnek még nyoma sem volt, kellemes, langyos tavaszi szellő muzsikált a levelek közt, de a nap már elég erősen sütött ahhoz, hogy jól esett a diófa árnyékába húzódni. A háttérben a tyúkok kotkodáltak, reméltük, hogy azt jelzik, újabb tojást találunk majd a fészekaljban. Az asztalon a pár órája kisült friss rétes illatozott, s mi az ízletes ebéd utáni tejeskávénkat szürcsölgetve beszélgettünk nagyival az élet nagy dolgairól. Ebbe a már-már giccsesen romantikus idillbe robbant be a nagyi másik unokája a legjobb barátnőjével. Így már négyre nőtt a gyorsan pörgő női nyelvek száma, és hamarosan mi másról is beszélgethettünk volna nagy átéléssel, mint a férfiakról és a szerelemről az alföldi falucska utolsó előtti tanyájának napsütötte kertjében.

"Anya csak egy van"

Vasárnap Anyák napja.

Tudom, hogy felnőttként (és persze gyerekként is) sokszor nehéz elviselni a szülőket, mégis elvitathatatlanul az ő érdemük, hogy a világra jöttünk és hogy az első csetlő-botló lépteink megtételekor mellettünk álltak és fogták a kezünket, hogy tudjuk, biztonságban vagyunk. Amikor betegek voltunk, anya szó nélkül felkelt éjjel, hogy borogatást hozzon, levest főzött és orvoshoz vitt. Együtt tanulta velünk a leckét, mosolygó arccal bátorított, amikor az iskolai ünnepségen verset szavaltunk, ha kellett, bármiről lemondott, hogy nekünk mindenünk meglegyen. Soha nem tudtunk olyat kérni tőle, amit ne tett volna meg. Apa szavajárása volt ez:  "mert anya csak egy van" - amikor édesanya újra és újra kitalálta a gondolatunkat, még kérnünk sem kellett, ő tudta, mit szeretnénk - mert ezer és ezer láthatatlan szállal fonódunk vele össze életünk végéig, mégha messze is vagyunk tőle. Igen, anya csak egy van és időnként hálás szívvel szorítsd meg a kezét és nyomj egy puszit az arcára, amíg teheted, mert ha már nem lesz, bármennyire is az agyadra tud menni, nagyon fog hiányozni.

Nem tud úgy szeretni a világon senki,
mint az édesanyám tud engem szeretni.
Akármit kívántam megtette egy szóra,
még a csillagot is reám rakta volna.
Mikor a faluban iskolába jártam,
rendesebb egy gyerek nemigen volt nálam.
El nem tűrte volna ő azt semmi áron,
hogy valaki nálam szebb ruhába járjon.
Éjjel - nappal őrzött mikor beteg voltam,
magát nem kímélte, csak értem aggódott.
Mikor felgyógyultam, fáradt két szemében
örömkönnynek égtek, s csókolva becézett.
Én Istenem áldd meg, őrizd az anyámat,
viszonozhassam én ezt a nagy jóságot.
Lássak a szemében boldog örömkönnyet,
ne lássam én soha búsnak, szenvedőnek.

(József Attila: Nem tud úgy szeretni)

Nézz, nézz az égre fel…

A csillagos égbolt mindig csodálattal tölt el. A csillagos égbolt szép. Kiváltképp, amikor telihold van. Nem tudom miért, de a telihold kedves barátom. Sokan nem szeretik, mert nagy az ereje: van aki nem tud tőle aludni, van, aki agresszív lesz, van aki depressziós, több a baleset, az öngyilkosság és telihold idején nem ajánlatos műtéteket végezni, mert vérzékenyebb az ember. Nekem a telihold mégis a barátom. Vagyis inkább a barátnőm. Nem tudom miért…talán, mert a Hold a nőiség szimbóluma, és ilyenkor pompázik az égen legteljesebb szépségében, mint egy királynő égi udvarának trónján. Olyan, mint a nő, amikor kivirul a szerelemtől, a boldogságtól, a másállapottól, a hivatásától vagy épp, mert jól érzi magát a bőrében, bármit is csináljon. Hatalmas sárga korongja méltóságteljesen, valamiféle arisztokratikus fénnyel átszőtt felsőbbrendűséggel uralja az eget. Könnyen a szemébe nézhetünk, nem bújik fénye mögé, mint a nap. Büszkén, de csendesen kúszik be a mindennapjainkba és bosszant, heccel, örvendeztet vagy kiborít, ahogy arcát napról-napra változtatja.

Az "isteni járóbot"

...avagy, jógával a gerinc EGÉSZségéért

(az alábbi cikket a Fittinfó márciusi számába írtam, most megosztom itt Veletek is)

A jógában a gerincoszlopot gyakran illetik a brahma danda elnevezéssel, ami szabadfordításban „isteni járóbotot” jelent. Ez jól illusztrálja, hogy milyen jelentőséget tulajdonítottak már évezredekkel ezelőtt is testünk tartóoszlopának. Ma már az orvostudomány is egyetért – helyesen - abban, hogy a gerinc egészsége dominánsan befolyásolja az egész test egészségét.